A legjobb még

Mit tehetnék, őrlődnek a napok szépen, a daráló alján meg kunkorodnak a kis masé giliszták, össze vannak gyúrva a szánalmas vágyaimból, a suta gitárjátékból és a kilószám elvetélt dalötletekből. Oda van begyúrva a több gigabájtnyi DAW szoftver, plug-in, converter, VSTi-csomagoló program, amiket nem tudok rendesen szinkronizálni egymással. Kis spagettiszálakba van sodorva óráim többsége is, amiért nem sikerül rendesen gyakorolni és lehetőleg a legjobbat csinálni mindenben, ami csak létezik a világon. A legjobb még, amit ilyenkor csinálok, hogy beülök a Blackstar-om elé, és elkezdek az éterbe szólózni, mindig egy kicsit kiemelkedve a kliséimből, amik az utóbbi időben az itt-ott odafröccsentett szólóimat is lassan ellepik. Hja, helyzetjelentésnek legyen elég ennyi, majd hallatok magamról, ha sikerül egy akusztikus számmal apdételni a myspace-emet valamikor.