Örömünnep, tánc, mulatság és jókedv

Három nap szívás után végre leróttam legmélyebb tiszteletemet saját magam előtt. Nyolc YT-s videóval lepakoltam az út szélére rögös/kóvájgó (ez most pontos jé????) zenés karrierem első mérföldkövét. Az, hogy a képanyag miért lett ilyen szar, számomra is egy érdekes és megválaszolásra türelmetlenül váró kérdés, a YouTube rendszergazdáihoz intézve.

És akkor még egyszer szeretnék elnézést kérni a Mestertől, John Petruccitól, amiért a Repentance szólóját sikerült így lealjasítanom. John, az az én igen nagy szerencsém, hogy soha erre a blogoldalra ellátogatni nem fogsz. Ha majd a következő magyarországi Dream Theater koncerten eljátszod a Repentance-t és éppen a tökéletes szóló végére érsz, majd felnézel, hogy a közönségből hányan maradtak életben, és kuncogsz egyet a bajuszod alatt, hogy bizony kevesen, akkor az a sűrűszemöldökű csávó az első sorban aki belefojtotta magát a sörösüvegébe csorgatott bűnbánó (repentent) könnyeitől, na az leszek én.

Na, most akkor -dobpergéééés- következnek a:

Repentance



Fade To Black




F#Fríg - H moll szóló



Na jó, elfáradtam a pakolgatásban, a többit tessék itt megnézni:

http://www.youtube.com/user/iberko

Addig is: is vünse ojs ein glüklisesz nojesz jár