A legjobban azt szeretném, ha sikerülne minden fellengzés, minden cinizmusból fakadó formalitás nélkül megnyilatkoznom. Azt szeretném a legjobban, ha képes lennék olyan 3 akkordos dalt írni, amiben hiszek. Szeretnék részese lenni az őszi szelídségnek. Részese lenni és nem csak titokban tisztelője. Részese a meghallgatásnak, nem pedig a közbeugatásnak. Részese az engesztelésnek és nem a giccses bosszúvágynak. Részese az átérzésnek, nem a krtikának. Részese a zenének és nem az előadásnak. Részese az egyszerű konklúziónak és nem a rizsának. Részese a kézfogásnak, nem pedig a kődobásnak. Részese a tekintetnek, nem az üres tarkónak. Részese az odaadásnak és nem a behatolásnak.
Részese a ritmusnak és nem a kakofóniának. És nem a közmegvetésnek, de a vigasztalásnak. Részese a védelemnek és nem a vádnak. Részese a beszélgetésnek, nem az imádságnak.
Jó lenne szégyen nélkül szűkölni a meghatottságtól. A dezodort hatástalanítani magamon a boldog izgalomban leizzadástól. Az izgalomban a folyton a gyomromba süllyedő követ emelgetni. Gyomorizom.
Jó lenne olyan természetesen írni, mint ahogy beszélek. Jó lenne, ha sikerülne a zaklatottságot feltűnően elkozmetikáznom.
Azt mondani, amit most másnak mondok. Jó lenne részese lenni a folytonos, bölcs megalkuvásnak.
3 megjegyzés:
eztökszép :) (örömmel jelentem, hogy kikapcsoltam a moderálást. remélem nem fogom megbánni :P de neked meg kell oldanod a matekpéldát mer nem vagy fríblogos... és hát tudod félünk a robotoktól. egy időben írogattak olyanokat hogy gorgeous website meg stb, vagy hatszor, én meg odaírtam hogy thank you...)
köszi, azóta már ment is komment! és ha a botok vannak ilyen kedvesek azzal mi a probléma? :)
i think you have a point there... de tök cink egy automata kommentre odaírni hogy thank you :P
Megjegyzés küldése