Az elszámolás. Indie

Kezd lassan alakulni legújabb projektem: indie rock meg mindenféle alternatív. Érkező effektpedálom rengeteget fog nekem ebben segíteni, sok szupi kis hangszínnel és fűszerezéssel, ki gondolta volna, én biztos nem, hogy egy ilyen sárba hasalós novemberben itt még elkezdek aktívkodni. Van 6 újabb dal-tervezet és gyűlnek a dalszövegek, lám, most búcsút intek a metálnak egy időre, ebben a két hónapnyi holtidőben talán lesz lehetőségem valami újra.

Ha valóban megúszom az ötvenakárhány kreditnyi sodrást, ha nem amortizálódok le közben valami miatt, ha nem győz mégis a szurtos november és nem zár be valami fonnyadt, halovínos töklámpába. Ha az érkező effektpedál elektroncsöveit nem szilánkokban találom majd, ha lesznek rajta gombok és kiváltképp pedálok, ha azt kapom, amit kértem, ha a következő hónapban meghozzák, ha nem egy integráltlemez-gyűjteményt szállít ki a postás amit nekem kell összeraknom, ha nem lesz zárlatos, ha működik az első nap után, ha működik a második nap után is, ha nem gyullad ki tőle a kábel, ha működnek rajta a bemenetek, ha felismeri a laptop mint hangkártyát, ha rossz szigetelés miatt nem fog sercegni fülsiketítően, ha nem a kínai piacról érkezik majd hanem a japánról.

Még mindig sok a ha, és kevés a vigasz. Azt hinném, az egyetemi évekkel és a továbbtanulással veszek magamnak egy kis időt, egy holt periódust, amíg bufferel az életem, mint egy gagyi jutubos videó, ezzel szemben kiderül, ez az idő mégis túl drága, mégsem használható fel, valami értéktelen valutában kapom, ropog a vasalt pénz, aztán dühömben elkezdem fecnikre vágni, lehullik a sok papírcsík, az elaprózott és értelmetlenné vált mozdulatok, amikkel most szabdalok, a lábam alatt papírfű nő, gázolok a vízjeles gyepen, és a fecnik folyamatosan gyűlnek, a senki felé el nem számolható másodperceim. A pokol felé vezető út szerintem nem a vacilláló jószándék okozta bűnökkel van kikövezve, hanem az artikulálatlan hétköznapokkal, a kibelezett rutinnal.

Ott kezdtem viszont, hogy az indie-projektemből talán lesz valami év végére. Ez is tipikusan az a bejegyzés, ahol elkezdek egy tök homályos elképzelést magamba sulykolni.

Holnap mindenesetre Porcupine Tree.